SZAKMAI MÓDSZERTAN

NTP-FTP-16-0003

"ALAKÍTA-LAK", AZAZ SEGÍTSÜK AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYEREKEK FEJLŐDÉSÉT!

Támogatta: NEMZETI TEHETSÉGPROGRAM, EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ, EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A foglalkozások alkalmával holisztikus szemlélettel fordultunk a gyermekek felé: a megvalósítás során többféle fejlesztő eljárást megvalósítottunk, amelyek egymásra épülve hatékonyabb eredményt biztosítottak. Szakmai teamünk összehangolt munkájának köszönhetően a különböző elemek térben és időben is egymáshoz igazodtak a gyermek diagnózisának megfelelően, a manuális készségfejlesztés szolgálatában.

Az alkotó foglalkozások célja a manuális készségfejlesztésen túl a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés, a képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. A fejlesztési több fő területre épült: manuális fejlesztés , beilleszkedés fejlesztése ,mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepció fejlesztés, beszédkészség fejlesztés. Az egyén fejlettségi szintje határozza meg, hogy melyik területet milyen mértékben fejlesszük: finommotorika fejlesztése, testséma fejlesztése., észlelés-fejlesztés (percepciófejlesztés).

Az észlelés pontosabb működését a tanulásban akadályozott gyermekeknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A tevékenység végzése során is figyelembe kell venni a komplexitás, a rugalmasság és a rendszeresség elvét. Tágabb értelemben ez egy olyan oktató-nevelő tevékenység, amely az akadályozott gyermeket alkalmassá teszi a társadalomba való beilleszkedésre.

Alkalmaztuk Adler individuál-pszichológiára építkező módszerét is. Ezen alternatív pedagógiai koncepción belül a gyermek számára kellő időt és gyakoriságot biztosítanak, ami sikerélményt okoz a SNI gyermekek esetében is. Maga a koncepció kizárja a sérült gyermekek szegregált oktatását, ugyanis ez fokozza a gyermek kisebbrendűségi érzését és csökkenti a társadalmi integráció lehetősègét is. Belekóstoltunk A lengyel Maria Grzegorzewska (1888-1967) a speciális pedagógiai koncepciójába is Decroly "abnormális gyermekek" nevelésérõl vallott nézeteire építette. Módszerét a gyermek problémáihoz és lehetõségéhez igazította. A tananyag a mindennapi élettel áll közvetlen kapcsolatban.

Leginkább a Montessori-módszer jelent meg munkánkban. A pedagógiai innováció középpontjában a gyermeki indivídum kerül, fontos cél a gyermeki szabadság biztosítása.

Nevelési célja "a független, önmagát ellátni képes, dolgos, kreatív, önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítõkész, együttműködésre képes, toleráns és békeszeretõ ember formálása" (B. MÉHES 1994).

Arra èpít, hogy minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének az igénye, a pedagógus feladata ennek kibontakoztatása.

Munkánk során a gyermek a figyelmét önszorgalmából tudta vezérelni a valóság egy-egy területére, ami épp az ő fejlődési szintjének felel meg. A gyermek környezetét ezen fázisoknak megfelelően kell alakítani. A manuális tevékenységek során lehetőség nyílt a szabad mozgásra, tevékenységek során is folyamatosan kielégült a gyermekek mozgásigénye. Ezáltal biztosítottuk a szükséges pihenőket a gyermekek számára, így hosszabb időn keresztül tudtak dolgozni, tanulni. Minden gyermek az egyéni tempójának megfelelően tudott haladni. A tevékenykedés során kialakult az önálló munkavégzés, az önellenőrzés igénye. A munkájuk során a gyermekek könnyebben elsajátították a környezeti tárgyak adekvát használatát. Az érzékszervekre ható eszközökkel való tevékenykedés segítette a gyermekeknek megérteni környezetét. Ezt megkönnyítik a speciális eszközök, hiszen a tárgyak tulajdonságainak izolálása hangsúlyossá válik. Az egyes ismereteket kis lépésekre bontva sajátították el. A gyógypedagógus legfőbb motivációs ereje a saját személyisége, ezt is felhasználva eredményes munkát zárhattunk a gyermekekkel.